Tags: börzsöny csúcsai | emlékhelyek a börzsönyben | geocaching | gps | túra | várak a börzsönyben

Az úgy kezdődött, hogy vettünk egy biciklit. És hamár vettük és hamár van, természetesen illik használni is. Munkába, mukából, csak úgy. Mentünk vele többfelé, de természetesen kirándulni is el kell vinni. Ennek felavatására egy komplex programot tűztünk ki magunknak: Autós-kerékpáros-gyalogos túrát. A helyszín természetesen a Börzsöny.
Autóba bepakoltuk a gépet és a másik, otthon található bringát is és egészen Kemencéig mentünk. A légyszennyező mobilt a börzsönyi főalappontnál raktuk le és nekiindultunk. Korábban csak több éve bringáztunk utoljára, így szépen nyugodtan haladva értünk fel Királyházára. Első megállóként valami olyan helyet kerestünk, ahol a gépeket le lehet rakni. Nagyon nem volt ilyen, így végül a MOL üdülő kertjébe toltuk be (utólag is köszönjük nekik). Innen a P jelzésen indultunk felfelé, ami a P3 jelzésbe váltott, majd ijedelmünkre a meredeknek kinéző Z3 jelzésen haladtunk tovább. Nos, nem csak annak nézett ki, az is volt. Helyenként 20% fölötti meredekségű, néhol elég morzsalékos, kevés kapaszkodóval tarkított terep volt, ám meglepően jól bírtuk. A tetejére azért kimerültünk rendesen. A Börzsöny várainak kódja meglett, de a csúcs és a geoláda még odébb volt. Kis félkörös caplatással meglett végül az is. Innen még felhívtuk Vösörváry Csabát a BTHE-től, aki a Börzsönyi emlékhelyek vonatkozó részéhez adott segítséget, mert azt a füzetet otthon hagytuk. Itt már nagyon éhesek voltunk, ugyanis botor módon nem hoztunk enni magunkkal, így csak a nálunk levő szőlőcukrokon és vizen éltünk.
Lefelé gyorsabban ment és a térdem sem készült ki. Kicsit izgultunk, hogy a biciklikkel mi a helyzet, mert már toválról hallottuk, hogy zsivaly van. Nos igen, több autó állt ott, készült a pörkölt, folyt a sör :) A fogadtatás ehhez mérten jókedvű volt. Gyors cipőcsere és már gurultunk is. Szó szerint, mivel Királyházától Kemencéig a tesztek szerint csak egyetlen pici dombon kell tekerni, a többi megy pedálozás nélkül is :) Élveztük, ahogyan csak gurulunk, hűt a forróságban a menetszél és csak úgy gyűlnek az MTSZ-pontjaink :) Leértünk az autóhoz, becuccoltunk és hazafelé indultunk.
Útközben magunkhoz vettünk némi üdítőt és jégkrémet, majd Kemencén elbeszélgettünk a rendkívül kedves hölggyel a kisvasút állomásán, megnéztük a nagyon érdekes múzeumot, Vámosmikolán ettünk egy nagyon-nagyon lassan elészülő (> fél óra), nem túl finom viszont  cserébe rettenetesen csípős giroszt. Ezek után már csak az volt, hogy nagyon gyorsan hazamenjünk.

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés