Webtárhely üzemeltetőnk a
Ezen a meleg szombati napon este fellépésünk volt a diósjenői falunapon, így csak egy rövid túrát terveztünk, ez pedig a Nógrád - Katalinpuszta szakasz lett volna, de mint később kiderül, megszakítottuk.
Az autóval Vácig mentünk, mert azt gondoltuk jó csatlakozási pontnak, innen kivonatoztunk Nógrádig. Bár egyszer már jártunk ott, felmentünk a várba, ahol az "Emlékhelyek a Börzsönyben" egyik állomását kerestük fel.
Visszatérve átkeltünk a vasúti sineken, majd jómagam úgy gondoltam, hogy erőnlétpróbát tartok és Enikőt hátrahagyva lendületből felmegyek a Nagy-Kő-hegyre. Nem volt jó ötlet. A melegben a csúcs alatt meg kellett állnom és leülnöm, mivel egy kicsit megszédültem. A reggeli korán volt, a víz a szénhidrátokat nem pótolta. Végülis együtt értünk fel, ahol leültünk a csúcson falatozni. Nemsokára egy fiatal pár tűnt fel mögöttünk, az egyik kezében GPS és sokat sejtetően szólt oda a másiknak: "Szerintem itt lent lesz". És valóban, a csúcs alatt egy geoláda lapult, amit mi már tavaly megtaláltunk. Azért a nálunk levő travel bugot a kollégák levitték és elhelyezték a dobozban.
Itt még egy kicsit pihentünk, majd új erőre kapva mentünk tovább és útközben úgy döntöttük, hogy jobb a békesség és megállunk Magyarkútnál.
Itt találkoztunk egy kollégával, aki hatvanpárévesen negyedszer megy végig az OKT-n. Ő már nem is pecsétel, csak a srác, akit kísért.
Itt megittunk egy sört, pecsételtünk, majd az állomásra lesétálva Vácra jutottunk be.